Hali ☺

Bár már befejeztem a blogot, még azért foglalatoskodok vele egy kicsit ☺ Remélem az utolsó rész is elnyerte a tetszéseteket. ☺

4. Rész. A világ legszebb napja

Nem tudom elmagyarázni, hogy mennyire megijedtem, amikor Ricsi szétverte a fejét. Ilyedtemben még a mentőket is kihívtam :(. Azok azt mondták, hogy be kell kenni, meg minden. Meg hogy nem kellett volna kihívni őket ezért ☺. Milka is ápolgatta Bálintot, bár az nem sérült meg annyira, mint Ricsi.
Ricsi ott ült azon az ágyon, és a jobb kezében egy nyalókát, a bal kezében egy autós matricát tartott.
- Te, sunyi! Az a kisgyerekeknek van- röhögtem.
- Mér´, én mi vagyok?
- Ja igaz.
Adtam volna egy puszit a sebére, de az le volt tapasztva autókás sebtapasszal. Átöleltem, és boldogan zártam le a mai napot. Lehet, hogy nem volt ma semmi nagy cucc, de én nekem ez a kis kaland is megteszi ☺.

Szomi levél :(

Az negyedik rész után bezárom a blogot :( sajnálatos módon ennek is vége lesz :( Remélem azért tetszett :) puszi :)

3. Rész. A bunyó

Gyorsan felhívtam Bálintot, hogy jöjjön segíteni Ricsinek. Egy perc se telt bele, és már ott volt (igaz, hogy ott volt az Esrava túloldalán, de akkor is ☺). Az a sok szerencsétlen sorra kapta a veréseket. Mivel Ricsi tanult bunyózni, neki nem volt olyan nagy kúnszt, de nekem igen! Én még csak a tévében láttam ilyet, most meg az ÉN fiúm harcol egy csapat fiú ellen a szemem láttára. Azta! De király *-*. Milivel csak úgy néztük őket. Ricsi egy jobbost, Bálint egy hasast adott az egyik nádszál vékony fiúnak. Aztán odajött valami behemót vadállat, de mire megmozdult, Ricsi már agyonverte. Aztán jött a fő muki. Az is olyan nagy darab volt. Ricsi behúzott neki egyet, de az labdaként pattintotta vissza. Ricsi ráugrott, verte, amíg a földbe nem döngölte. Ricsi már épp szaladt hozzám (mert leverte a csapatot), amikor az a kölyök felpattant, elkapta Ricsi felsőjét, és nekivágta a szökőkúthoz. Olyan gyorsan történt az egész, hogy nem is tudtam feldolgozni. Odaszaladtam Ricsihez, felemeltem a fejét, és láttam, hogy az csupa vér. Felszakadt a szemöldöke, és a szája is megrepedt. Nagyon megijedtem. Én már kezdtem volna ápolgatni, de ő nyomott egy puszit az arcomra, és azzal odébb is rakott. (Igen, simán odébbrak :/) Odaszaladt a nagydarab csávóhoz, és most ő vágta neki az egy fának. A gyereknek nemtudom mi lett a baja, mert csak Ricsivel foglalkoztam. Az ÉN drága Ricsimmel. Odaszaladtam, és szomorúan nyomtam egy puszit a vérző sebére.
- Ezt nem kellett volna- mondtam.
- Érted mindent!

Levél az olvasóknak

Hali :3 
Csak azt szeretném megírni, hogy történt pár változás a bloggal, amiket most itt felsorolok:
• Már van fejléckép is :3
• Van menü :*
• Külön el lehet olvasni a karaktereket.
• Változott a blog kinézete.
Ui.: HAMAROSAN KI FOG MARADNI EGY EGÉSZ HÉT! 
Hát ennyi lenne... Köszi a figyelmet ☺ Hali :)

4. Blog- 2. Rész. A petíció gyűjtés

Ricsivel kibékültünk, meg minden, de mondta, hogy nem tud már sulit váltani. Megkérdeztem, hogy meddig marad, és azt mondta, hogy a tavaszi szünet végéig. (Nálunk mostanra tették a tavaszi szünetet...)

A tanító néni kitalált valami programcsoportot (vagy mi a szöszömet), melynek az a céle, hogy ne unatkozzunk a koleszban, tavaszi szünetkor. Csatlakoztam is hozzá, persze csak Ricsivel, Milkával, és Bálinttal. ( Bálint is ideutazott Ricsivel együtt.) Így nézett ki az első találkozás:
- Sziasztok gyerekek! Gondolom, hogy még fogalmatok sincs az egészről... Ennek a csoportnak a lényege az, hogy ne unatkozzatok a tavaszi szünetben. Külön 3-4 csoportokban fogjátok ezt a hetet végigcsinálni. Fogtok pénzért autótmosni, plakátokat kiragasztani, és a többi, és a többi. A mai témánk, az állatok megmentése. Petíció gyűjtés is lesz. Az állatokon használt kozmetikai termékek ellen. Minden csapatnak adok egy pontos helyet, ahol elkezdhetnek munkálkodni.

Mink az Esravai Hidat kaptuk, a torony óra és a suli között. Odamentünk, és vártunk a csodára. Én és Bálint tartottam a zacskót, amibe voltak ilyen kis ,,Mentsük Meg Az Állatokat!´´ feliratú kitűzők. Ricsi és Milka tartották a papírokat. Kettéváltunk, és én Milkával, Bálint Ricsivel ment. Ott áltunk, amikor Milka rohangálni kezdett emberekhez, hogy írják alá (én meg persze követtem ☺). Egy magas nőcske, egy alacsony nénike, egy duci férfi, 3 fiatal tolongott egyszerre nálunk. Mondtuk, hogy aki akar, az átmehet a túloldalra, mert ott is alá lehet írni. A fele tömeg odaszaladt, a másik fele ott maradt. Ott állunk Milivel, amikor egy magas, izmos fiú odajött hozzánk, vigyorogva. Láttam a háta mögött a barátait, szóval tudtam, hogy ez most valami fogadás, vagy valami ,,udvarlás´´ lesz. Szerintem az első.
- Cső lányok- vigyorgott.- Nem akartok velünk pizzázni?
- Nem, köszi.
- Biztos?
Ekkor odajött Ricsi.
- Húzzál innen!
- Hé, hé öreg! Ájjá má´ le!
- Mondom, húzz el!
Ekkor a gyerek fölemelte az izmos kezét, ökölbe szorította, és Ricsit fejbevágta. Ricsi amúgy sokkal izmosabb, ezért mikor észbe kapott, ő egy olyat odavágott a gyereknek, hogy az hátravágódott....  

4. Blog. Együtt 1. Rész. A Valentínnapi buli

Nem is tudom, hogy hogyan meséljem el a mai napot ♥♥♥. 

Korán reggel bedobtam a nagy szívbdobozba az én szívecskéimet, aztán lementem a büféhez, megnézni mit lehet egymásnak venni. Feliratos, színes poharakat, mindenféle gumikarkötőt, meg olyan borítékot, amibe szép szerelmes levelet lehet tenni ☺. Tök jól néztek ki! Milinek vettem egy BFF-s poharat, meg egy smile-s gumikarkötőt. Remélem örülni fog neki ☺. Aztán gondolkoztam, hogy valamivel meglephetném még, és vettem egy üveg nutellát, meg egy oreós csokit neki ☺. Felrohantam a szobába, és a kezébe nyomtam az ajándékokat.

- Jesszusom´ ennyi minden vettél nekem? De jó! Köszi, köszi! Váááá- sikított fel hangosan.

- Semmiség- mosolygtam rá.

- Ó, majdnem elfelejtettem... Tessék ez a tiéd!

- Ó, köszike- mosolyogtam rá kedvesen.

Megnéztem, hogy mi van a csomagban, és boldogan nyugtáztam, hogy ő is vett nekem nutellát, meg oreós csokit is ☺. A csomagban volt még: parfüm, egy BFF-s gumikarkötő, meg egy varázslatosan szép rajz, kettőnkről. ♥♥♥Váá ☺. De szupi☺. És ahogy magamba örvendeztem, valami becsúszott a szobánk ajtaja alatt. Pontosabban egy levél. Még pontosabban egy meghívó. Egy szép borítékba csomagolt meghívó, amiben ez állt:

Kedves tanulók!

Szeretettel meghívunk mindenkit az iskolai Valentíni bálba! (Tanári felügyelet nélkül!) Bárkit hozhattok magatokkal... 

Szeretettel: Sulirádiósok.

Tökre tetszett az ötlet, addig amíg eszembe nem jutott, az örök női kérdés: Mit vegyek fel? Hisz nincs semmilyen ruhám se! A gyöngyös világosrózsaszín nagyon gáz lenne egy ilyen partyn... A lila túl rövid. Az a színes túl hosszú. A kedvenc fekete-fehér pöttyösöm otthon van, szóval passz! Várjunk csak! Van nekem még valamim ☺. De melyik is az? MEGVAN! A zebrás! Igen, ez lesz a nyerő ☺☺☺! Lehet, hogy még a szépségversenyen is indulok :D. Szerintem a zebráshoz felkapom azt a fekete harisnyám, meg a kis ezüst boleróm (ha jó még rám ☺), és csinálok valami szuperisztikus hajat magamnak! Ó, de szuper lesz! Vááá, de várom már ☺! (Amúgy az elfelejtettem említeni, hogy lesz a Valentíni Buli, aztán meg lesz olyan maszkabál féleség... Én is beöltözök, de még nem árulom el hogy mi leszek...)

- Hé Mili! Te mit veszel fel?

- Nemtom´-mondta miközben kanalazgatta a nutallát.

- Én lehet, hogy a zebrásat!

- Aha! Én meg akkor a sárga ruhám, amin fekete pöttyök vannak.

- Ó, az szuper- mondtam, most már én is teli szájjal. (Az oreós csoki tehet róla ☺☺☺!)

Gondoltam, hogy már most elkezdek készülődni, de egy picit még lepihentem, mert ez az oreós csoki teljesen odavágott. Lepihentem egy kicsit, és éreztem hogy fel kéne kelnem, hogy legyen minimum 4 és fél órám elkészülni, de bealudtam. Mire flkeltem eltelt egy óra abból a kis időből (4 óra ☺), amit a készülődésre szántam! Borzalmas ☺! Megnéztem a Sulinet oldalán a party menetét:

Sulinet- Partyk

Valentínnapi buli menete:

17:00- Felmenetelnek a jelmezek-A jelmezbál előtt, aki számot szeretne kérni, az a büfében tegye.

17:30- Kihirdetés-Kihirdetik, a helyezéseket.

17:45- Tombola-A büfében lehet venni tombolát, amiből sorsolnak.

18:00- Valentínnapi party-A party este 6 órától egészen addig tart, amíg lesznek diákok.

Szavazók (akik a jelmezbálon megszavazzák a legjobb jelmezeket):

Tábori Rozina (5.B. osztályos tanuló)

Jack és Simon (Sulirádiósok)

Mia Lensiková (9.A. osztályos tanuló).

Hát akkor így... Előkaptam a szekrényből, a rég relytegetett pávajelmezem, és felpróbáltam, hogy jó-e még rám. Hát szerencsére az volt. Sőt! Szuperul állt rajtam! Pegöndörítettem hozzá a hajam, lementem a büféhez számot kérni, és már el is telt a készülődésre szánt időm! Amúgy Mili is beöltözött, méghozzá ő Spongya Bob lesz. Már neki is megvan a rucija, már csak bele kell bújnia. (Képzeljetek el valami nagyobb karton dobozt, ami szépen le van sárgára festve, és a kellő dolgok filccel, szépen ki vannak húzva. Na, ilyen Mili Spongya Bob-os jelmeze...) Felvonulás előtt megittam gyorsan egy pohár gyömbéres teát. (Meg kell mondanom, hogy nem szeretem a gyömbért, de ez nagyon is fini volt ☺.) 

Felvonulás előtt, még csináltam egy gyors szemlét, hogy kinek milyen a jelmeze. Sok (NAGYON SOK) hülyeség is volt, mint a teniszező lány (?), vagy mint az évek óta ismert macska (???). De voltak nagy jók is, mint a Kinder tojás, vagy a hihetetlen család egyik tagja. Egyszer csak nagy sípolás, mindenki befogta a fülét, senki se tudta, hogy mi az. Aztán egy emberke bocsánatot kért a technikai hiba miatt, egyszóval a mikrofon volt a hibás.

- Kedves diákok! Pontosan két perc múlva 42 jelmez fog felvonulni, ezért ha lehet, legyenek egy kicsit halkabbak! Köszönjük, és jó szórakozást!

Pár perc múlva tényleg felvonultunk, a közönség előtt, ami (szerintem) irtó izgi volt☺! A szavazók érdekes, felvont szemmel néztek (kivéve Rozit), amitől még jobban felállt a hátamon a szőr! Pár perc tinci tánci, jelmezes buli után jött az eredmény is...

- Kedves jelmezek! Itt van a kezemben lévő borítékban az eredmény! 42 jelmezből csak négy nyerhetett, ami viszont nagy szó, mert nehéz volt választani! Ne is húzzuk tovább az időt. A legutolsótól kezdem... Tehát... Két szavazatot ért el a Spongya Bob jelmez, ami nagyon ötltesre sikerült! Három szavazatot kapott a Kinder Csokis jelmez, és a Hihetetlen család egyik tagja! És négy szavazatot kapott, azaz minden szavazó tetszését elérte, a páva jelmez!- Nem hittem a fülemnek!

Villámgyorsan dobogó szívvel, és a gyomromban lévő lepkékkel szaladtam fel a színpadra, átvenni az ajándékom. Milka kapott egy szép, Párizsos pénztárcát, Lucy (nem egy osztályba jár velem) kapott egy egy csomag jegyzetfüzetet, meg két tollat, Zsolti (a hetedikes) egy focilabdát, én meg egy varázslatos Londonos táskát, ami nagyon tetszett! A tombin nem nyertem, csak egy zacskó csokit (csak :D)... A Valentínnapi buli előtt kimentem egy kicsit levegőzni. Ott áltam az ajtóban, amikor megpillantottam egy alakot. Az alak egyre csak közeledett... És, amikor odaért hozzám, majdnem sírva fakadtam a boldogságtól! Az az alak Ricsi volt! Az ÉN Ricsim! Egy rózsát tartott a kezében, odajött hozzám, és ezt mondta:

- Nem vagyok király, de te leszel az én királyném?

Amikor meghallottam a hangját, egy hang se jött ki a torkomon, ezért a nyakába ugrottam, és annyira szorosan öleltem magamhoz, amennyire csak tudtam! Ott állt előttem, és én tudtam, hogy még mindig SZERETEM!

25. Rész. A kondi

Sírtam egy sort, amikor néztem a naptárat, és láttam, hogy hamarosan itt a Valentín nap... És egyedül töltöm :(. 

Ma reggel fitten (és kisírt szemekkel) ébredtem. Rájöttem, hogy ma el kell mennem a kondiba... ( A sofőr már hazahozott minket a suliba *_*) Felébresztettem Milkát, felkaptam a színes, smile-s melegítőmet, és a meleg felsőmet, és már indultam is, hogy leráncigáljam Milit a a kondihoz... A konditerem előtt gyorsan összefogtam még a hajamat, hogy ne zavarjon ☺. A konditerembe nem volt senki, csak Rozi, amin igen meglepődtem...
- Szia Rozi... Te is szokál kondizni?
- Persze hogy! Heti háromszor... És te?
- Hát én évente egyszer egy órácskát.
- Jézus szíve! Én azt hittem, hogy te szinte minden nap jársz tornázni, hisz olyan izé... Tudod, olyan vékony vagy! Meg Mili is az!
- Én se szoktam tornázni... De amúgy köszi, jól esett, hogy azt mondtad, hogy vékony vagyok.
- Szivi...
Felpattantam a futógépre, és ráállítottam 10-esre. Olyan gyors volt, hogy csak na! Komolyan mondom, hogy majdnem leestem. Tökre jó volt... Még a többi rázós, húzós, ingyombingyomos gép is...
Meg is lepődtem, hogy ilyen jól megy... 

                                                                                        Dinka ☺

24. Rész. Ezt neked Ricsi!

Kiderült, hogy a sofőr azért volt olyan sokáig távol, mert valami cucc volt a kocsival, de nem tudták megjavítani, ezért az ott lévő hotelban éjszakáztunk... Még éjfélkor is nyomtam volna a Sulinetet, ha lett volna WI-FI, de mivel nem volt, Milivel beszélgettem:
- Szerinted jó, hogy még együtt vagyunk Bálinttal?- kérdezte kétségbeesetten.
- Hát, nem is tudom. Nekem mondjuk hiányzik Ricsi, de jobb ez így... Szerinted?
- Nomtom´. Szerintem cukik voltatok együtt, de én meg Bálint... Nem is tudom. Olyan mintha más bolygón lennénk. Mintha csak megszokásból fognánk egymás kezét, ha találkozunk... Tudod... Mintha egy öreg házaspár lennénk- röhögött fel hangosan.
- Hihi. Megértelek.... Te! Lezárom ezt az egészet! Igen! Ez lesz a megoldás!- kiáltottam fel.
- Nem értelek- nézett rám Mili nagy bociszemekkel.
- Jááááj! Mit nem lehet ezen érteni? Új fejezet nyitok... Tudod, tisztalap.
- Jaj! Már érteeem.
- Eljössz holnap kondozni velem?
- Hát, nem is tudom.
- Gyere mááár- nyúztam,
- Hát jó, te akartad!
- Rendben... És beszerezhetnénk pár sminkészletet is. Tudod, olyan vérvörös rúzs, szemhéjfesték...
- A stílusodon tőlem változtathatsz, de ne vörös rúzzsal kezd!
- Jó, jó...

Másnap reggel már fogtuk is magunkat, és elmentünk a legközelebbi plázába ( mivel szombat van nem hajlandóak vissza vinni a sulihoz, csak hétfő reggel), és megvettünk egy csomó cuccot. Én nem akartam rockerosan kinézni, de mivel a hippis Ricsire emlékeztet, ezért a Cuki ♥ stílust választottam. És ez lett a végeredmény:

Igen, igen. Hemüm van... De szeretem na! ☺ Beszereztem pár cuccost még, meg csináltam pár változtatást:

Vááááá! ☺☺☺

Pussz: Dinka

23. Rész. Ne már!

Nem értem, ezt az egészet! Miért is vittek minket vissza a suliba? Hogy Fordító kioktasson angolból??? Bohach! A suli felé rajta voltam az oldin és írkálgattam Rozival:
Rozi: Káár, mert akk. mink se fogunk tudni hazamenni, mert nekünk is most indulna a vonatunk...
Dinka: De attól még egy másik vonat megy... Nem?
Rozi: Az úgy lett volna, hogy mink is azzal a vonattal mentünk volna, amin tik, mert addigra haza ért volna... 
Dinka: Szívááás. Szeginyem 
_________________________________________________________________________________

22. Rész. Ó, remek! *_*

Ahogy mentünk tovább, egyszer csak megállt a vonat. Szó szerint kinyiffant! Megkérdeztem a kalauzt (vagy mit :D), hogy mi lesz most:

- Nem tudom- csóválta meg a fejét.- Szerintem visszaviszünk mindenkit az előző állomáshoz.

- Nem lehet!-kiálltottam.- Nekem haza kell mennem!

- Kisasszony kérem nyugodjon le! Nagyon sajnálom, de nem lehet!

- Uram kérem!- könyörögtem.

- Sajnálom- és azzal ott is hagyott.

Csak azt nem tudom, hogy most mi lesz. Felmentem a Sulinetre...

______________________________________________________

Dinka posztja:

Lerobbant a vonat ...

_____________________________________________________________________________

Tetszik

12 like, ,4 látható hozzászólás.

További hozzászólások megtekintése.

Fruzsi: Szegénykéim! 

Dinka: Nyugi! Nem vészes... Csak kár, hogy nem mehetünk haza!

Róz: Nem vészes? Dehogyisnem! Sajnállak!

Dinka: Köszi .

21. Rész. Indulás haza

Életem jelentősen megváltozott. Már rég óta. Az itteniek rászoktattak az Sulinetre, ami annyit tesz, hogy a sulink Diák Közösségi oldalára. Egyébként nagyon jó. Chat-elhetünk rajta, megnézhetjük a köröket, órarendeket, játszhatunk rajta, posztolhatunk, és még a házit is megnézhetjük rajta, mert minden osztálynak van rajta egy közös csopi. Jó mi ☺?

Ma utazunk haza, Milkával. Egy egész hétig nem leszünk itt. JUHÉÉÉJ ☺. Gyorsan bedobáltuk a cuccainkat a bőröndünkbe, elköszöntünk a többiektől, és már a vonaton is voltunk. Posztoltam is a Sulineten egy képet...

______________________________________________________
Dinka ezt posztolta 2 és fél perce:

_______________________________________________________________________________________
Fruzsi: De jóóó nektek! Vigyetek magatokkal !

Milka: Persze 

Dinka:   

Zsuzsi: XD

Simon: Nemááá XD Ti utaztok haza?

Dinka: Jaja 

Ali: Hallod simon irigykedsz? 

Simon: Ja 

Fruzsi: Mer´ én nem? XD

Hanna: Elvagytok? Hmm? 

Simon: Mink? El! XD

Milka: Jaja 

Dinka: Szakadok 

Ali: Mer én nem? 

____________________________________________________________________________

Mindig ezt csináljuk. A csopinkba mindent felteszünk, aztán órákig kommentelgetünk :D. Amúgy már teljesen hozzászoktam az osztályomhoz... Tökre elvagyok velük, főleg most, hogy All Emili, meg Rákosi Robecca elmentek. Amúgy mindenkinek van becéje. Ez ilyen...hogy is mondjam sulibece. Igen, az! Az enyém az, hogy Sugárka. Azért, mert a nap lánya (vagy mi :D) vagyok, és ebből jön az, hogy napsugár, lerövidítve pedig az, hogy sugár. Sugár+ ka= Sugárka. Érthető már? Akk. jó ☺.

A hazaút nem érdekesre sikerült.

                

Levél!

Hali :3.
Bocsi, hogy mostanában nem jelentkeztem, de beteg voltam... Kicsit változtatok majd a blogon... Ha lehetséges, akkor rendezettebb lesz, jobb, érdekesebb. Remélem tetszeni fog ☺.

20. Rész. Az SMS...

Ma nem volt úgy különösebben semmi se, csak ez az SMS. Anyutól kaptam:

Drága kincsem! Már nagyon hiányzol nekünk. Siess haza ☺. Lizzi nagyon szomorú, még mindíg. Gyere haza, már várunk... 

Puszil a család ♥☺...

19. Rész. Helyzetjelentés 2.

***

Napló: Húha. Kezdelek megint egy kicsit elhanyagolni :(((.

Családi állapot: ... De rég láttam már a családom...... :(

Suli: Nem olyan rossz. Leszámítva a gonosz osztálytársakat. Ja meg a tanulást. 

Ricsi: Azóta nem is hallottam róla :/

Lizzi: Már olyan rég láttam :(

Pontozás:

Ricsi 10/0- Nem az én bajom, hogy ez történt!

Dorisz 10/8- Kicsit idegfeszítő, ha hajnali 1-kor elkezd hangosan beszélni, énekelni...

Lotte 10/9- Kedves... Kicsit csendes, de kedves...

Suli 10/8- JAJJ... :/

All Emili 10/0- NAGYON GONOSZ... Amúgy ki nem állhatom!

Rozina 10/9- Jófej, meg jó táncos.... Ja és nem Emili szolgája :P.

Robecca 10/1- PFF!

Alma 10/6- Nagyon kedves, de EMILI szolgája! Duplán PFF! :/

Lizzi 10/10***- Nagyon ari... Tegnap Skypeoltunk ☺.

Napló 10/10***- :)))

18. Rész. A sulibeszámolóra készülés

***

Szombat este

Este Lotteval és Dorisszal megbeszéltük, hogy mink közösen csináljuk meg a sulibeszámolót. Hát este le is ültünk, de mint kiderült Dorisz nem az a beszédes fajta, sőt még Milkánál is csendesebb. Lotte meg olyan, mint én. Be nem áll a szája. 

A beszámolóval csak az a baj, hogy ezen az év végi jegyünkbe is nagyban beleszámít, úgyhogy nagyon oda kell tennünk. Sőt! Ez az egész életünkbe nagyban beleszámít! Itt egy kis vázlat, hogy miért is:

Két órát részletesen ki kell dolgoznunk, méghozzá a lénytant és a képességtant. Ha ez kész, akkor leadjuk az osztályfőnöknek. Egy-két nap és jön az eredmény. Ilyenkor derül ki, hogy mehetünk-e a tesztre. ( A beszédjellegünk elárulja, hogy te is támogatod a N-ber és a K-ber közötti kapcsolatot. Ha kiderül,hogy nem, akkor nem mehetsz a tesztre. Aztán kiderül, hogy melyik csoportba tartozun... Pontosan 3 fajta csoport van:

• Békés
• Tiszteletre méltó
• Elfajzott

Azt a szót, hogy elfajzott A Beavatottból vették. A békések azok a normális (békés) K-berek és N-berek. A tiszteletre méltóak azok akik bekerülhetnek, az úgymond béketartók közé. A békatartók vezetik a mi kis világunkat. Nekik van a legjobb dolguk. Az elfajzottak pedig azok, akikről nem derítették még ki, hogy nem támogatják az N-berek és a K-berek közötti kapcsolatot.

A lénytanról leírtuk az amit tanultunk eddig (csak más szavakkal) és írtunk még még fajtákat. Sokféle érdekességet írtunk. Majd még később írok erről...de addig itt egy kép, hogy legyen elképzelés:

17. Rész. A sulivendégek ☺

***
Szombat reggel

Reggel izgatottan keltem fel megnézni, hogy Milka ébren-e van már. Szokás szerint nem volt. Megvártam míg egyszer csak nehezen kikászálódik az ágyból. Míg ő lassikán ébredezett, addig én megettem a reggelim, bekulmáztam a hajam (begöndörítettem magyarul), kiválogattam a cuccaim, stb...

***

Szombet délután

Megvártam Milkát, aztán már mentünk is ki az udvarra, a kertbe.

Vártunk vagy két percet, aztán befutott két nagy busz. (Mivel ezek sulibuszok, egyikbe 40 ülés van. Ezáltal ki lehet számítani, hogy ha minden helyet betöltenek a diákok, akkor körülbelül 80 diák érkezik, de ez most nem lényeges ☺.) Mind a kettő megállt és kinyitotta az ajtaját. A gyerekek szépen, sorban szállingóztak le a buszról. Az igazgató beszédet mondott (amire egyébként nem nagyon figyeltem...), aztán bejelentették, hogy ki kivel fog lenni egy szobában.

- Szépen sorban fogom mondani a neveket. Az itteni diákok kilépnek, és a szobájukba vezetik a lakótársukat- aztán itt körbe, körbe fújta a neveket.- Gruppie Daniella és Star Milka- kiléptünk, a tanárnő pedig rámutatott az ott álló két lányra.

Aztán felvittük a lányokat.

- Heló, én Dinka vagyok. 

- Én meg Milka. És tik?

- Black Dorisz vagyok- nyújtotta a kezét vékony magas barnahajú lány.

- Le Grand Nikoletta Lotte vagyok.

- Hogy szoktak hívni?

- Lotte- mondta az alacsony, barnahajú lány.

16. Rész. Többen leszünk! ☺☺☺

***

Csütörtök

Próbáltam magam összeszedni, ami nagyon, nagyon nehéz volt.
Egész nap csak sírós zenéket hallgattam... Annyira elegem lett hirtelen az egészből, hogy feleszméltem! Kitörültem az össze sírós zenét, ami a telefomon, meg a laptopomon volt. 

***

Péntek

Ma reggel önbizalomteljesen keltem fel. Beálltam a zuhany alá, beállítottam a hajam, szépen felöltöztem, és úgy mentem suliba.

A tanárok bejelentették, hogy új diákok fognak jönni. Angliából és Franciaországból. Piskóta lesz velük beszélgetni! (Az osztályfőnökkel ma találkoztam először. A neve: Arthúrbá´. Hihi☺.) Az ofő. mondta, hogy szombaton érkeznek 4 busszal. Egy szobán mostmár nem egy-két ember lesz, hanem 4. REMEK! Pff!

Nem baj kibírom! ☺☺☺

                                                                                                 D.

15. Rész. A szakítás napja

***
Kedd este

Felvettem a telefont (mert ugyebár Ricsi hívott) és beleszóltam:

- Haló? Ricsi te vagy az?

- Igen én... Figyelj Dinka!

- Igen? Mi az?

- Nekem nem megy ez a távkapcsolat!

- HOGY?
- A szüleim is ideköltöztek...

- Hogyan? Mikor? Miért?- sírva fakadtam.

- Mert nekik így könnyebb! De így viszont maximum évente járhatok haza! Ezért megkönnyebbítem ezt az egészet. Szeretnék...-nyelt egy nagyot és folytatta-...szakítani!

Kinyomta a telefont! Nem bírtam észhez térni... Csak sírtam, és sírtam! Miért történt ez? Miért kellett a szülőknek odaköltözniük???

***

14. Rész. Egy sima nap...

***
Kedd reggel.

Reggel felkeltem és csináltam magamnak egy capuchino-t. Gyorsan megnéztem a tasim, hogy tegnap mindent meg-e tanultam. Szerencsére sikeresen átvoltak pakolva a cuccaim, és be volt pótolva a tegnapi lecim... Felkaptam pár cuccost, aztán már mentem is, hogy legyen időm jobban megismerni őket! Az osztályba még csak Róz volt ott.
- Szia-mondta nekem, miközben felugrott a padjára.
- Hali. Mi is lesz az első óránk?- kérdeztem, mert az igazság az, hogy nagyon összekeverdtek a cuccaim, ezért nem tudtam rendesen megnézni, hogy mi lesz.
- Angol-mondta fejből.
- Köki-mosolyogtam rá.- Amúgy ki tanítja?
-  Fordító-mondta, és közben beleharapott az almájba.
- Az meg milyen név?
- Mondjuk úgy, hogy csúfnév? Az igazi nevére már nem emlékszem. Talán soha nem is tudtam!
- Komoly?
- Ja!
Közben szépen sorban szállingóztak be a diákok. Milka 7:26-kor érkezett. Szóval még neki is volt bőven ideje 8:00-ig. All Emili (az elkényesztetett sucubbus) Milka előtt érkezett vagy 10 perccel. Vele együtt jöttek a kis... hogy is mondjam...a szolgái! Alma, meg Robecca. Aztán jött Hanna, Fruzsi és Zsuzsi, Zsolt... Annyira elbambultam, hogy becsengetéskor eszméltem csak fel... Hihi ☺.
Fordító (a tanár) nagyon kedves. Amúgy alig tud magyarul, ami egy kicsit furi! Ja és az igazi neve pedig az, hogy Mr. Edmund Peterson. Furcsi. Az első óra számomra gyorsan eltelt, nem volt benne semmi különös. Most asszem´ lénytan következik. Azt nem ismerem, mert még ez az első tanítási napom... 

***
Kedd délelőtt.

Viszonylag egy öreg szemüveges régies tanárnőre számítottam. De nem lett igazam! Bejött egy olyan 20 év körüli csaj a laborba (mert átcuccoltunk oda) és az új diákoknak bemutatkozott:

- Sziasztok! Aki még nem ismer, Miriam tanárnő vagyok, de szólítsatok csak Miának. Az a helyzet, hogy én már ismerlek titeket szóval haladhatunk az anyaggal tovább.

- Tanító néni!-jelentkeztem.

- Csak Mira- mosolygott.

- Szóval Mira az a helyzet, hogy én eddig normál suliba jártam...vagyis nem tanultam izét...lénytant.

- Semmi baj! Annyiféle ünnepség volt, hogy még nem is kezdtünk el tanulni! Nyissátok ki a tankönyveket az ötödik oldalon! Az első oldalt felolvassa...ööö...Rozina, a másodikat pedig Josh! Gyerekek figyeljetek!

- Jól van gyerekek! Vegyétek elő a füzeteiteket! Most magyarázni fogok. Amit szeretnétek jegyezzetek le. De úgy, hogy jövő órán feleltetek, és ha valamit nem írtatok le és én megkérdezem, az nem lesz jó!

Aztán Mira csak beszélt, beszélt, meg beszélt. Én meg csak jegyzeteltem, jegyzeteltem, és jegyzeteltem. Nem akarom megmutatni a füzetem most. mikor az órának vége lett örömmel nyugtáztam, hogy nekem is megy ez a tantárgy. A matek, és az ótan viszonylag gyorsan eltelt...

***

Kedd este.

A vacsi után felhívtam anyuékat, meg Ricsit is... Azt hittem, hogy végem van, amikor felvettem a telefont!